Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RÁBASEBES

Első írásos emlitése 1263-ban történlk. A pápoci pálos rendi perjelség birtoka volt. 1570 körül Sennyey Ferenc kezén találjuk.1548 körül megalakult az urasági major. Az életfolyamatokat azomban az 1594. évi török pusztítás és megszállás hosszú időre megszakitotta, annyira, hogy Sebes 1620 körül is lakatlan puszta hely. A  XVII. század közepén néhány család megtelepszik s a protastáns Vág leányegyháza lévén evangélikussá lesz,  jóllehet földesura egyházi személy. A vallásváltoztatásban jelentős mértékben közrejátszott azon körülmény, hogy a pápoci perjelség betöltetlen, adminisztrátorok élvezik a javadalmakat, keveset gondolva a néppel és annak vallásával. 1697-ben 14 katolikus mellett 36 protestáns él a közsében. A kurucvilág újabb csapást hoz Sebesre a pestis elpusztitja, részben a vasmegyei Szentpéterre menekülnek a lakók. 1710-ben 8-9 jobbágyházban 26 jobbágytelek népe lakott. A megye1725-ben felszólította Orosz urat, a pápoci perjelség adminisztrátorát, hogy szállítsa vissza Szentpéterről a sebesieket, ami 1726-ban meg is tőrtént a falu ettől kezdve a maga szűk keretei között újból megindult a fejlődés útján. 1780-ban II. Jozsef a soproni társkáptalannak adományozta a községet.Az  átadás 1780. április 29-én meg is történt, Szücs István biró, Márkus István, Pető Ferenc, Böröck István elöljárók jelenlétében. 

A község népesedés története és a jobbágyi birtokállomány kialakulását az alábbi számadatok mutatják.

1728-ban      10 jobbágy        2 zsellér     160 hold szántó      130 hold rét

1778-ban      10jobbágy      16 zsellér      226hold szántó       157 hold rét

1819-ben      10 jobbágy     16 zsellér      198 hold szántó      143 hold rét

1828-ben       15 jobbágy    17 zsellér      160 hold szántó      140 hold rét

1696-ban a község lélakszáma   :     50          ház: nincs

1717-ben                                                50                     nincs         

1785-ben                                              212                         26

1828-ban                                              295                          37

1850-ben                                              312

1869-ben                                              369

1880-ban                                              327

1900-ban                                              359

1930-ban                                             376

1963-ban                                             350                          85

2010-ben                                             100 alatt

A rábasebesieket a község újra telepitésekor 1726-ban szerződést kötöttek a földesúrukkal robotjuk  megváltása tárgyában. 1767-ig nem is robotoltak. 1445-ben a parasztföldek a szanyi határ felé a falu felső részén a szanyi útnál az alsó mezővel a szabadrét alatt kenderföldek düllőjében feküdtek. Rétjük a vági határon  a tizrendesben és a szökrönyösben és at   " öreg ösztöru" mellett terültek el.

Az erdőirtás is megindult 1828-ig 163 hold irtást sikerült a szántás gazdálkodására meghóditaniuk. Ezen irtásföldeket a földesúr 1828-ban visszaváltotta.

1828-ban  8 hold jut egy jobbágytelekre. 1828-ban Horváth, Szabó, Molnár, Csákány, Pintér, Laki nevüek élnek a községben.